Egy idézettel kezdem:
"A kvantummechanika, vagy még inkább a relativitáselmélet tagadásával, de legalább reformjával világszerte ezrek akarnak híresek lenni. A mágneses jelenségekből viszont tízezrek próbálnak (nem sikertelenül) meggazdagodni. A közös bennük a köztudatban élő homályos ismeret. A homályra építhetők öntudatos elméletek és reménykeltő eljárások. A mágnes vonzza a vasat, tehát nyilván egyéb csodákra is képes, mondjuk serkenti a vérkeringést és/vagy meggátolja a vízkő lerakodását."
A fenti sor a konferencia hivatalos honlapjáról származik. Mivel érdekelt a téma, és épp rá is értem, az egész napos előadássorozat délelőttjén magam is részt vettem. Az elhangzottak összefoglalója következik.
Kertész János, a BME Fizika intézetének igazgatója megnyitója után Kádár György Vonzó anyagtudomány című előadását hallgathattuk meg. Ebben röviden összefoglalta a mágnességgel, mágneses erőterekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Két kísérletet is láttunk: erős mágnessel felemelhetünk cseppfolyós oxigént. Ez utóbbit "magyar módszerrel, sufnituninggal" állítottunk elő, egy alumínium teáskannába öntöttünk cseppfolyós nitrogént, így a kanna alján a pára rögtön megfagyott, az oxigén pedig cseppekben kivált, így pohárba csöpögtethettük. Egy másik kísérlet során mikroszkóp alatt figyelhettük meg, hogy különböző formájú áramjárta tekercsek hatására milyen mágneses mező keletkezik. Ezen kívül azt is megtudtuk, hogy Kádár szerint "Zene, költészet és fizika nélkül lehet élni, de nem érdemes."
Ez után Füstöss László (a Fizika tanszék docense) A Mágnesség fél története címmel idézett különböző érdekes-vicces műből, amely az ókor óta a mágnesekkel kapcsolatban keletkezett. Idézett Lucretiustól, aki Természetről c. művében hexameterben írta le természettudományos gondolatait, de olvashattunk John Baptista Porta művéből is, ő 1589-ben Nápolyban erotikus vonatkozásban közelítette meg a mágnesek vonzó-taszító hatását. Gilbert De Magnete című írásával kapcsolatban pedig olyan mai áltudományos gondolatokkal vontunk párhuzamot, mint például a mágneses takaró, amely "nappal hat, éjjel nem" - vagy fordítva. Gilbert szerint például, ha a mágnest bedörzsöljük fokhagymával, akkor nem vonza a vasat. Ez után "élőben" is bemutattak néhány mágneses "varázsszert", mint például a mágneses bugyit, vagy -karkötőt. Utóbbi például "azért hat, mert a vérben ott a hemoglobin, amiben van vas, amit pedig vonz a mágnes"(sic!). Messmer angol orvos a XVIII. század végén felfedezte a hipnózist, bár ő a mágnest gondolta fontosnak hozzá, és különböző módon helyezett volna el a házakban is mágneseket, például mágnesből készített volna fürdőkádakat. Kyron "a mágneses szolgálattól" pedig úgy gondolta, hogy a tengervízből a só eltávolítható elektromágnessel, és apró ún. sórobotokkal.
A harmadik előadás (Mészáros István, BME Anyagtudományi és Technológiai tanszék: Mérnöki szemmel a mágnességről) volt szakmai szemmel a legizgalmasabb. Mészáros az ún. Barkhausen-zajjal, és ennek műszaki használatával (is) foglalkozik évek óta. Először ő is röviden áttekintette az előadás megértéséhez szükséges fizikai ismereteket, így szólt a mágnesezhető anyagokban lévő, a különböző dipólusokat elválasztó doménfalakról, és ezek mozgásáról, mely akár a hang terjedési sebességét is túllépheti az anyagokban. Tulajdonképpen a doménfalak eltolódásával jön létre egy mágneses állapot, de megfigyelhető (például ha egy vasmagos tekercshez erős mágnessel közelítünk), hogy ez a mozgás hanghatással is jár. Egy olyan ún. sztohasztikus zaj keletkezik, ami (a hanghullámokat megfigyelve) soha nem ismétlődik meg pontosan. Az is megállapítható, hogy ez a zaj az anyag szerkezetén kívül az anyagban fellépő feszültségállapottól is függ. Így megfelelő készülékkel az anyagokat roncsolásmentesen meg lehet vizsgálni. Ezt 1975 óta használják is, például atomerőművek vizsgálatában, vagy sínek feszültségeinek mérésére. El is végeztünk egy kísérletet ezzel a berendezéssel, egy konzoltartóra függesztettünk egyre nagyobb súlyokat, és vizsgáltuk a kibocsátott zaj szintjét. Míg a terheletlen konzol 46mV-nyi, a 18,9N-nal terhelt 101, az 58,9N-nal terhelt már 349mV értéket adott.
Ez után Orosz László docens első Közjátékában kis és nagy mágnesekről szólt, de beszélt a Föld mágneses terének biológiai hatásáról is, például, hogy a Nap mágneses sugárzása emiatt nem éri el a Földet, viszont létre jöhet a sarki fény, de ezt a mezőt használják a költöző madarak is a tájékozódásra. De a mégnességnek egy másik fontos hatása, hogy egy "nagy biznisz, mert a permanens mágnes attól permanens, hogy elég egyszer megvenni". Végül pedig felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy ami egereknél működik, az az emberek esetében nem garantált.
Ez után László János beszélt különböző mágneses térbe helyezett egerekkel végzett kísérleteiről, majd Petrányi Győző, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának szakmai tanácsadója beszélt a mágnesesség bizonyított és elfogadott- valamint a nem bizonyított gyógyászati felhasználásáról, végül a délelőttöt Orosz László második Közjátéka zárta, de utóbbi 3 előadásról egy későbbi beszámolóban olvashattok majd.
_______________________
Előre is elnézést, nem olvastam még át elég alaposan, esetleges hibák előfordulhatnak benne, megpróbálom mihamarabb javítani ezeket.
