Ágó blogja

 Szóval, vasárnap. Háromnegyed kilenckor előfutam. Ötből három bejutott, úgy gondoltuk, hogy nem szabad, hogy gondot okozzon. Mellettünk az Esztergomi tanulók hamar lemaradtak, már csak egyet kellett megelőzni. A MEC és a Budapest vezetett, szorosan mögöttük jöttünk. A Külker B több, mint egy hajóval mögöttünk, végig csak őket figyeltem, nehogy meginduljanak. Féltávnál már szóltam Petinek, hogy pihenjen, bár a végén kiderült, nem hallotta meg, de én teljesen kiengedtem. A végét azért megnyomtuk egy kicsit, és bejöttünk másodiknak a MEC mögött, az 1-3 között nem volt 2 mp, de bennünk nagyon sok maradt. Utána elmentünk levezetni.

Még nem is mondtam, hétre odamentünk, megkérdeztük, kell-e mérlegelni, kellett, és 55 a súlyhatár. A mi coxunk 42  kilós lett volna, 13 kg pótsúlyt nem lehet vinni, úgyhogy keresni kellett valaki mást. A felnőtt nyolcas épp edzett, és lenn volt a Korom Balázs, úgyhogy beültettük őt. 

A döntő előtt Anna azt mondta, hogy ha messze van a dobogó, spóroljunk a nyolcasra. Nem tettük, de erről majd később. Jó korán felmentünk, de legalább be tudtunk melegíteni a Külkertől kapott Pozsony nevű kölcsön Schell' kielünkben. 

Az edzőtábor 3 napja gyorsan eltelt, kedd délután ész szerda délelőtt négyes volt, szerda délután nyolcas, csütörtökön peror, mindig csak 1-2 kör. Idén nem a csapattal aludtunk, hanem a családdal külön, így egy fokkal kevesebb gondunk volt. Így viszonylag kipihenten érkeztünk el a versenynapokra.

Pénteken peror. Nem amiatt mentünk le, de húztunk egy egész jó pályát. A Csepel 1 mp-re volt tőlünk, ami igaz, hogy sok, de tényleg majdnem elkaptuk őket. Majd négyesben, mondtuk erre.

Szombaton is nagyon meleg volt, de a szél is erős volt. Mégpedig ellenszél, egy kicsit oldalról. Nagyon nehéz volt, szenvedtünk, s mint már említettem, állítólag sokkal jobban jöttünk, mint a Csepel, de valahogy nem ment. Féltávnál már 10” volt a hátrányunk, ennyi maradt a végén is. Az elején a kormányos átment egy másik pályára, igazából nem volt sok veszteség, mégis csak ezt tudom egyetlen magyarázatként, de mindegy, nem az ő hibája, egyszerűen elment valahol. Eddig 5. és 4. volt, a 3-2 folytatást aláírtuk volna. De szerencsére nem így lett! :) 

A vasárnapot leírom később, most teljesen fáradt vagyok. Délután hajópakolás, utána buli. Szép délutánt! :D 

 Megnyertük a kielt! :) Mivel már nagyon késő van, csak röviden összefoglalom, ami az OB-n történt. Pénteken peror, 5 hajó, 5.-ek lettünk, úgy, hogy a Csepel egyetlen másodpercre volt tőlünk, és majdnem megvoltak - igaz, a majdnemekre nem adunk. Szombaton négyes, pechünk volt, noncoxban 3, coxban 5 induló volt, így küzdeni kellett az éremért. Nagyon erős ellenszél volt (később megjött a vihar is, ami országosan kárt okozott, itt szerencsére 10 perc intenzív esővel elvonult; a versenyt kb. másfél órára félbeszakították), de mi még versenyeztünk. A beállítás is tövv, mint 10 percig tartott, a pálya kb. 9'30-ig, megint a Csepellel harcoltunk, ezúttal a dobogóért, de egy hajónyival, kb. 10 mp-el(! - ennyi volt az egy hajó a szélben) kikaptunk. Pedig állítólag végig jobban jöttünk, és a speaker azt mondta, hogy jóval erősebbnek tűnünk, csak sajnálni lehet, hogy nem mi jöttünk be harmadiknak. A nap híre azonban az volt, hogy a Külkertől kaptunk kielboatot, mégpedig egy Schellenbachert(!). 

Vasárnap terveinkben 3 pálya szerepelt, ehhez a kiel előfutamából tovább kellett jutni, ez - mint a címből is látszik - nem okozott gondot. Én szinte végig lazán húztam az előfutamot, és a kocsi sem pörgött úgy, ahogy maxon ment volna. De így is nagyon simán bejutottunk, az első 3 hajó együtt ért be, 2 mp-en belül, mi lettünk a másodikok, ez a 2. időt jelentette összesítésben is. A döntőben végig elöl voltunk, ha nem is végig vezetve, de mindig legfeljebb egy méterre lemaradva a BEE mögött jöttünk, ők a végére elfáradtak, 3.-k lettek, a Külker jött föl másodiknak, sőt, a végén nagyon jöttek, de még épp egy másodperc megmaradt, így mi vagyunk a bajnokok. 

A négypárnak nem volt szerencséje a döntőben, és mindenki fáradt volt, így nem is igazán akartuk a nyolcast, de muszáj volt. De majdnem lekéstük, a 16.00-s rajtra 15.54-kor értünk föl, az utolsóó pillanatban figyelmeztetés nélkül. A futamban 3 hajó elment, őket nem tudtuk volna megverni, de a másik két lemaradót - akikkel együtt mentünk 1500-1600-ig, lehajráztuk, a végére nagyjából összeálltunk, ennyi volt benne. 

Így röviden összefoglalva nagyon elégedettek lehetünk, két 4., egy 5. és egy 1. hely, még ennél rosszabbat is aláírtam volna előre. Holnap még többet is írok az OB-ról, de lassan tényleg aludnom kéne.

Még annyit végezetül, hogy (mivel a folytatáson már korábban is elgondolkoztam) "a csúcson kell abbahagyni", de hogy mi lesz, azt kb szeptember felé fogom eldönteni véglegesen, de az biztos, hogy az őszi versenyeken elindulok. Aztán majd lesz valami. 

Jó éjt, és szép nyarat - mert most kezdődik a pihenés! :)